Miről szól ez az oldal?

Tanácstalan, hogy milyen sportot űzzön gyermeke, és azt mikor kezdje?

Jó helyen jár, hiszen oldalunkról megtudhatja, hogy:

  • mikor, milyen sportágat érdemes elkezdeni,
  • milyen buktatói vannak a sportágválasztásnak,
  • mi alapján döntsön valamelyik egyesület, szakosztály mellett,
  • milyen edzésmódszer megfelelő gyermeke korosztályának,
  • milyen személyiségű edző kezébe adja gyermekét...

... és még sok más hasonlóan jól hasznosítható, gyakorlati információt megismerhet!

Programunk támogatója

Általános mozgásfejlesztés

Játékos mozgásfejlesztő foglalkozás 5-10 éves korú gyerekek számára.

A foglalkozások helyszíneiről és időpontjairól érdeklődjön a +36 70 622 9953-as mobilszámon!

Kérdése van?

Tegye fel kérdéseit a +36 70 622 9953-as mobilszámon, vagy írjon a centrumse@mailbox.hu e-mail címre, és készséggel válaszolok rájuk.

Még több infót szeretne?

További információkért látogassa meg Egyesületünk hivatalos weboldalát, a www.centrumse.hu címen.

Gyermeke nem mozog eleget és ennek következtében túlsúlyos, vagy társaihoz képest ügyetlen?

2011.08.29. 18:12 mitsportoljak

Szeretné, ha gyermeke mihamarabb sportolni kezdene, de nem tudja, hogy melyik sportágat válassza?

 

Van, amikor a szülőnek fontos döntéseket kell meghoznia gyermekével kapcsolatban, de információ hiány, vagy tapasztalat híján nehéz helyzetbe kerül...

 

Janku Ferenc sportedző vagyok, a főként 5-11 éves korú gyermekek sportolását biztosító CENTRUM Diák- és Szabadidősport Egyesületnél tevékenykedem, Veszprémben. Szakemberként és szülőként is kijelenthetem, hogy Ön nincs könnyű helyzetben, amikor gyermeke megfelelő mozgatásáról, sportoltatásáról kell döntenie!

A sportoló családokat leszámítva - ahol anyuka, apuka aktívan sportol és e mintát követve gyermekük már 3-4 éves kortól leutánozza őket – legkorábban az óvodában merül fel a sportolás gondolata, amelyet agyunk leginkább az óvodai mozgás elégtelensége miatt fogalmaz meg.

 

Mire kell figyelni 4-6 éves gyermekek „mozgatásánál”?

A legfontosabb, hogy ebben a korban a gyermek életkorából adódó sokmozgásos, változatos, mozgásutánzós, játékos feladatok kerüljenek előtérbe. Ismerkedjenek meg a sporteszközökkel (pl.: labda, babzsák), kússzanak, másszanak, gördüljenek, egyensúlyozzanak…

Mint a fentiekből is látszik, ebben a korban elkezdett sportági edzéseknek – egy-egy kivételtől eltekintve, amelyekről később írok - helye nincs! Tudom, az óvodákban már ilyenkor ott vannak a sportegyesületek, amelyek edzői előszeretettel kiáltanak ki egy-egy gyermekeket született tehetségeknek, de ebben a korban a hozott, öröklött jegyek alapján -  mint a testalkat és testmagasság - lehetne véleményt alkotni, de lássuk be, ez nagyon távol áll a tehetség fogalmától! Arról nem is beszélve, hogy az, aki magas, nem biztos, hogy a későbbiekben ügyes, gyors vagy taktikus sportoló lesz!

Tudom, hogy sok apuka azt szeretné, ha gyermekéből minél előbb a leg… válna – főként a sport területén! – de higgyük el, ebben a korban nem ez a fő kérdés! A hangsúlyt arra kell helyezni, hogy gyermekünk játékos feladatokon keresztül szeresse meg a mozgást!

A következő problémás időszak már az iskolakezdéssel jön el!

 

7-10 éves korú gyerekek „sportoltatása”

Itt még igazi versenyszerű sportról nem érdemes beszélni, hiszen az általános mozgástanulás időszaka zajlik. Ha túl korán kezdődik el a versenysport, akkor sok alapmozgás megtanulása helyett a sportág specifikus mozgások beidegzése kerül előtérbe, amely nem túl szerencsés! (Pl.: lehet valakiből diákolimpiai bajnok kézilabdás úgy, hogy nem tud bukfencezni… kissé komikus, ugye?)

E korcsoportnál a probléma is többrétegűvé válik:

  • A gyerek mozgásfejlődése megegyezik-e korosztályának átlagos fejlettségével?
  • A gyermek szeret-e mozogni?
  • Vannak-e az átlagosnál fejlettebb képességei? (Pl.: mozgástanulási képessége gyorsabb, erősebb, gyorsabb vagy terhelhetőbb kortársainál…)

 

A 7-8 éveseknél a legfőbb feladat, hogy egy-egy elhanyagolt területet felzárkóztassunk (pl.: mozgás-koordinációs problémák).

A 9-10 éveseknél a kombinált feladatokon keresztül történő egyidejű értelmi és ügyességi fejlesztés kerül előtérbe, de mindkét esetben még mindig a játékos és általános fejlesztésen van a hangsúly!

 

Általánosságban elmondható, hogy a 7-10 évesek számára elengedhetetlen, hogy:

  • megtanuljanak úszni, mert a vízbiztonság mellett kiválóan átmozgatja a testet és fejleszti a légzőszerveket,
  • sokat kerékpározzanak, mert az egyensúlyozás, mozgáskoordináció mellett kiválóan fejleszti az aerob teljesítőképességet (állóképesség),
  • játszanak labdás csapatjátékot is (labdarúgás, kézi- vagy kosárlabda…), mert fejlesztik a mozgáskoordinációt, a gyorsaságot, fordulékonyságot, gyorserőt.

 

Ez az az időszak, amikor  érdemes a gyermeket levinni egy olyan sportegyesülethez, vagy külön sportra, ahol az életkori sajátosságokat figyelembe véve állítanak össze általános mozgásfejlesztő gyakorlatokat. Hagyjuk, hogy az első sportágat a gyermek válassza ki! Válasszon olyat, amelyik a számára tetszik, amelyben egyszer majd nagy bajnok szeretne lenni. A lényeg, hogy motiváltan kezdjen bele első sporttevékenységébe!

 

A szülő felelőssége abban van, hogy

  • Segítse kiválasztani gyermeke első sportágát. Vigye le pár helyre a gyereket, figyelje meg, hogy milyen jellegű sportágak ragadják meg a figyelmét!
  • Óvja gyermeke egészségét. Ebben az életkorban szigorúan tilosak az olyan gyakorlatok, amelyek a gerincoszlop függőleges terhelését eredményezik, mint például a súlyzózás, társsal való guggolás, vagy a társnak ölbe fogott cipelése, vagy a nyújtott lábas felülések és lebegőülések. Ha ilyen gyakorlatokat lát a gyerekek edzésén, bátran keressen más egyesületet!
  • Építő, pozitív közegbe vigye gyermekét. Figyelje meg milyenek az edzők, hogy bánnak, hogy kommunikálnak a gyerekekkel. Egy elrontott feladat után miként viselkednek, dicsérnek (dicsérnek-e egyáltalán), van-e büntetés, vagy akár csúnya beszéd, ordítás, megalázás.
  • Jól érezze magát a gyermek. Nem az a legfontosabb, hogy néma csend és katonás fegyelem uralkodjék az edzéseken, de az sem lehet, hogy a káosz uralkodjék el! A gyerek számára az a legtermészetesebb, hogy játékosan tanul, erősödik, ügyesedik és teszi mindezt vidáman, jó kedvvel.

 

7-8 éves korban lehet először felmérni hatékonyan a gyerekeket, hogy a hozott és öröklött alkatuk, készségük, képességeik (antropológia), és a sportképességek (erő, gyorsaság, állóképesség) mellett, a pszichéjük milyen sportág sikeres űzésére teszi őket képessé.

Ezeket a méréseket évente kétszer érdemes elkészíteni és kiértékelni. Tíz éves kor végére 80%-os biztonsággal megállapítható, hogy melyik sportágat érdemes versenyszerűen űzni a gyermeknek. 13 éves kor környékén ez a mutató felugrik 90%-ra!

 

Mikor érdemes elkezdeni a versenysportot?

Azoknál a sportágaknál, ahol a teljesítmény az ügyesség fokától függ, célszerű akár már óvodás korban megkezdeni a sportágspecifikus felkészülést. Az alábbi sportágak az összes többihez képest kivételeknek számítanak:

  • torna,
  • ritmikus sportgimnasztika,
  • műugrás,
  • műkorcsolyázás.

 

E kivételezés abból adódik, hogy ezeknél a sportágaknál még a serdülőkor megkezdése előtt – amely jelentős testsúlynövekedéssel jár – meg kell szerezni a szükséges erőt és ügyességet.

A többi sportágnál ez az időpont 10 év környékére kitolódik, amely nem azt jelenti, hogy tíz éves koráig ne sportoljon a gyermek, hanem azt, hogy akkor ideális elkezdenie a versenyzést. Egyes sportágaknál ez az időpont kitolódhat akár 10-13 éves kor környékére is!

 

Tehát, összefoglalva, azt tanácsolom, hogy

  • a gyermek mozgatása általános, életkorának megfelelő gyakorlatokkal már az óvodában kezdődjék meg,
  • a nem versenyszerű sportoltatás az általános iskola 1-2. osztályában induljon, és ekkor el kell kezdeni a felméréseket,
  • sportágtól függően, 3-4. osztálytól elkezdődhet a gyerek versenyszerű sportoltatása,
  • az első sportágat a gyermek válassza ki úgy, hogy segítünk neki (levisszük pár egyesülethez)
  • a szülő nézzen meg egy-két edzést a kiválasztott egyesületnél, megfigyelve azt, hogy:
    • milyen személyiségű az edző? (gyermeke elviseli-e az edző stílusát)
    • építő jellegű-e a közeg?
    • milyen gyakorlatokat végeztetnek a gyerekekkel?
    • jól érzi majd magát ott gyermeke?

 

Keressen, ha szeretné, hogy gyermeke a fent leírt elvek alapján ügyesedjen és/vagy megtalálja azt a sportágat, amelyben sikeresen versenyezhet!

 

Sportbaráti üdvözlettel:

 

Janku Ferenc edző

+36 70 622 9953

centrumse@mailbox.hu

 

Utóirat:

 Játékra épülő általános mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartok 5-10 éves korú gyerekek számára a Kossuth Lajos Általános Iskolában (8200 Veszprém, Budapest út 11.), amelyre sok szeretettel várom az érdeklődőket!

A foglalkozások időpontjairól érdeklődjön a +36 70 622 9953-as mobilszámon.

komment

A sport hatása a tanulásra

2011.08.28. 13:18 mitsportoljak

Már a régi görögök is tudták, hogy a test és a lélek nem választható el egymástól. Ép testben ép lélek – hirdették, és ma sincs ez másként. Számtalan tudományos kísérlet, vizsgálat alátámasztotta már, hogy a lelki egészség egyik feltétele az egészséges életmód, azon belül is a rendszeres testmozgás. Éppen ezért olyan fontos, hogy időben cselekedjünk, és már kisgyermekkorban nagy jelentőséget és teret adjunk a mozgásnak!

A kisgyermek fejlődésében, érésében a megfelelő gondoskodás mellett kiemelt szerepe van a rendszeres testmozgásnak. Nemcsak az izomzat, tüdőkapacitás és idegrendszer fejlődik a mozgás által, hanem a gyermeknek azon képessége is, hogy hatékonynak tudja magát érezni, ha sikerül egy mozdulat, egy mozgássor által elérnie azt, amit akar. Ez örömmel tölti el, és arra motiválja, hogy újabb mozgásokat, mozgási formákat kipróbáljon.

Az én-fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek felfedezze a saját testét, és örömet leljen abban, hogy ezt a testet ő irányítja. A gyermekkori játékok, mozgásutánzók, egyszerűbb gimnasztikai feladatok gyakorlása éppen ezt a képességet tudják fejleszteni. A fáradhatatlan, „örökmozgó” gyerekek nemcsak az energiáikat vezetik le a mozgás által, hanem egyre ügyesebbek lesznek, és egyre inkább megtanulják, hogy mire képesek, és mire nem, így sajátítva el a biztonságos mozgásokat.

A kamaszok köztudottan nincsenek túl jóban a megváltozott testi tulajdonságaikkal - hirtelen növés miatt megnyúlt végtagok - és e miatt ügyetlennek, esetlennek érzik magukat. A testnek szüksége van ebben az életkorban is arra, hogy mozogjon, a léleknek pedig arra, hogy úgy érezze, kontroll alatt tartja a testet. Éppen ezért nagyon sokat tud segíteni a kamaszoknak a rendszeres testmozgás és sporttevékenység, akár csoportban, akár egyénileg végzik.

Fejleszti az akaraterőt, a kitartást, motivációt ad, aminek hiánya a kamaszoknál probléma szokott lenni. A jó közösség segít a megfelelő szocializációban, az edzésen megkövetelt fegyelem és figyelem pedig fejleszti a koncentrációt és tanulási képességeket. Nem véletlen, hogy a rendszeresen sportoló fiatalok jobban képesek teljesíteni az iskolában is, hiszen megtanulták a testükön keresztül, hogy eredményt csak a rendszeres gyakorlással, a kitartással lehet elérni, csodák pedig nincsenek.

Pozitív személyiségfejlődés

A gyermek fejlesztését egységes egészként kell kezelni. A tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében lehet és kell elérni az optimális fejlődést. 

Az örömteli teljesítést, a szabálykövető versenyzést, a közös siker átélését, kell szorgalmaznia valamennyi oktatással, képzéssel, fejlesztéssel és edzéssel foglalkozó szakembernek. Szünet nélkül dicsérni és buzdítani kell a gyermeket tevékenységeinek végzése közben, így kialakítva a belső motivációt és a pozitív gondolkodást, hozzáállást. Az értékes személyiségtulajdonságok könnyedén megerősíthetők a mesehősök, híres emberek, bajnokok példáinak közvetítése által.

Lényeges, hogy olyan mozgásformát válasszunk gyermekünknek, amely alapvetően örömet okoz a számára. Ne sanyargassuk túl korán teljesítményelvárásokkal, versenyre felkészítő sportági edzésekkel. Annak azonban semmi akadálya, hogy az óvodában, iskolában vagy az edzéseken egymás között versengjenek, ez így természetes! Hagyjuk őket gyereknek lenni, mert az a legfontosabb dolguk, így biztosak lehetünk benne, hogy egészséges kiegyensúlyozott felnőttekké válnak!

komment

A túl korai specializáció átka: a sportsérülés

2011.08.11. 21:20 mitsportoljak

Előző bejegyzésemet a pozitív személyiségfejlődéshez vezető út taglalásával zártam, amelyben kifejtettem, hogy a tanulás, a játék, a sport és a verseny élmények által, illetve a helyes kommunikáció és motiválás alkalmazásával lehet elérni az optimális fejlődést.

A gyermek mozgáson, utánzáson keresztül sajátítja el az alapvető mozdulatokat mozdulatsorokat. Később az iskolában már a tanárok, testnevelők munkájának köszönhetően, tudatosan kezdi mozgatni a testét, amellyel párhuzamosan belép az eszközhasználat is. Természetesen mindez akkor a leghatékonyabb, ha a gyermek az életkorának megfelelő mozgásokkal, játékos feladatokon keresztül ismerkedik meg, mert "játszva tanulni" örömet jelent, így az új mozdulatok beíródása is mélyebb, hatékonyabb.

A szülők vágyai

Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének, de ennek az árát, a gyermeknek kell megfizetnie! Az anyukák általában csodás szellemi és/vagy művészeti képességeket, az apukák pedig kimagasló testi adottságokat, ügyességet, rátermettséget álmodnak meg gyermeküknek.

Persze számtalan érv szólhat egyik, vagy másik mellett, annyi viszont bizonyos, hogy a lélek és a test is megsínyli a "túlfejlesztést"! A gyermek állandó szellemi tornáztatásáról a pszichológusoknak komoly kétségei vannak, a test túlfejlesztése ellen pedig maga a test tiltakozik.

Mit mond a pszichológus?

Dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint, a mai kor sajátossága, hogy gyermekünket túlterheljük, mind szellemi, mind testi síkon. Már mindegy, hogy szegények vagyunk-e, vagy gazdagok, egy biztos, sokat kell dolgoznunk, így kevesebbet lehetünk gyermekünkkel, aki bánatában, unalmában eszik, és TV-vel, DVD-vel számítógépezéssel vigasztalja magát.

A probléma megoldására, általában két megoldást választanak a szülők. Az egyik, hogy olyan óvodába iskolába adják be a gyereket, ahol sokat foglalkoztatják (idegen nyelv, úszás, judo, karate, foci, tenisz, kézilabda, computeres szoba...).

Dr. Vekerdy Tamás szerint ez nagyon káros, mert az óvodás gyereknek szabad, mozgásos játékkal és/vagy mindennapos mesehallgatással, valamint szabadon utánozható tevékenységek között kellene tölteni az idejét. De ha egyszer nem kapja meg a szükséges érzelmi biztonságot, akkor nincs meg az a belső indíttatás, ami őt a jó útra vezérli. Ugyanakkor keresi a kvázi kábulatot - a képernyő tipikus ilyen kábítószer a maga nemében, hogy megszabaduljon attól a tehertől, amit az érzelmi nélkülözés jelent.

Azt hiszik a szülök, hogy jót tesznek a gyereknek a „fejlesztéssel”, de ez nem igaz. A gyereknek nyugalom kellene, a napok egyforma ritmusa, játék, szabad játék, mese, és nagy érzelmi biztonság. Akkor nem ennének érzelmek helyett. Tehát ez is egy fontos összetevő tényező az elhízással kapcsolatban.
Nem tudják a szülők, hogy ha én a gyerekkel marháskodom, birkózok vele, dögönyözöm, csiklandozom, dobálom: ezek pazar mulatságok, amelytől a gyerek úgy érzi, hogy érzelmi táplálékhoz, személyes érzelmekhez jut. És mondom újra: ha ez hiányzik, akkor eszem.

A másik megoldás a specializált sport?

Egyes elméletek szerint a jövőbeli kimagasló sportteljesítményért minél hamarabb ki kell választani az adott sportágat, és arra kell koncentrálni. Ez az elmélet hazánkban is honos, és már az óvodákban elkezdik toborozni a srácokat. A szülő örül, ha jót mondanak gyermekéről, és szinte azonnal "felül" a tehetségkutató "edzőnek".

Az amerikai Loyola Egyetem azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az esetben jelentősen megemelkedik a sportsérülések kockázata. A 3366 junior teniszezőt érintő felmérés során fény derült arra, hogy azok a sportolók, akik már kiskorúkban csak a teniszre specializálódtak, lényegesen többször szenvednek sportsérülést.

További riasztó tényként jelentkezett az is, hogyha valakinek az előző években volt már sérülése, akkor hatszorosára emelkedik a valószínűsége annak, hogy a szezon után ismét az orvosnál köt ki.

"A szülőknek, az edzőknek különös figyelemmel kellene eljárniuk, ha már voltak korábbi sérülések" - figyelmeztetett Dr. Neeru Jayanthi, a tanulmány vezetője, hozzátéve: "A szülőknek összetett sporttevékenységre kellene beíratniuk a gyermekeket."

A felmérésben részt vevő fiatalok átlagosan 5-6 évesen kezdték el a teniszezést, 9 évesen már versenyeztek, 10 éves korukra pedig kialakult a teljes specializáció. Átlagosan 16-20 órát gyakoroltak hetente, és 90%-nak egy évben tíz hónapot is kitehet a versenyszezon.

Korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy a kemény versenysorozatok hatására nő a kockázat is és nem csak sérülések miatti kimaradások fordulnak elő, hanem az is, hogy valakinek fel kell hagynia a versenyzéssel. A sérülések miatt kihagyott versenyek a fiúknál inkább jellemzőek, mint a lányoknál, az idősebb tinédzserek pedig gyakrabban esnek ki, mint a fiatalabbak.

Mielőtt azt hinnénk, hogy Dr. Neeru Jayanthit a teniszezés iránti ellenérzése vezette, tudnunk kell, hogy a doktor maga is játékos és tenisz edző is. A sérülések kezelése és megelőzése érdekében rendszeresen tart előadásokat sérülésmegelőző technikákról, nyújtó gyakorlatokról gyermekképző intézményekben, valamint edzők számára.

A valódi megoldás a játékos sport!

Vekerdy doktor szerint Magyarországon sajnálatos módon nincs nem csak tömegsport, de játékos sport sem. Versenysport van, egyesületek vannak, ahol ugyan a rokonszenves edző esetleg megígéri, hogy ő nem teljesítményt akar kihajtani a gyerekből, de rajta mégis ezt kérik számon. Megjegyzem, az önkormányzati támogatások elnyerésénél is az a döntő, hogy milyen eredményeket értek el a bajnoki évadban az adott egyesület, szakosztály sportolói. Tehát az egyesületi sportba bekerülni, csak, hogy sportoljon a gyerek, problematikus.

Van gyerek, akinek ez bejön és jól is teljesít sporttéren, de nagyon sokan vannak, akiknek csak a kudarc jut. Nagyon sok olyan gyereket lát a szakember, aki 10-12 éves korára örök második, harmadik, sokadik. Ilyenkor aztán depresszív állapotba kerülhet a gyerek, kényszertüneteket produkálhat. Az is nagy gond Magyarországon, hogy a grundok eltűntek, ahol szabadon kergették a labdát a srácok, minden egyesület nélkül. Hogy hol lehet áttörni ezt a bűvös kört, fogalmam sincs - mondja a pszichológus.

A gyengébb képességű és/vagy elhízott gyermekeknek lenne a legnagyobb szükségük arra, hogy élvezettel csinálják a mozgást. Nem igaz, hogy le kéne osztályozni, ki mennyit dobott, mennyit futott, milyen magasat ugrott, és erőltetni és kiröhögni a nagy súlyú gyereket, aki nem tud a kötélen felmászni. Ennek szabad, játékos tevékenységnek kellene lenni, ami élvezetet okoz a gyereknek. S ez rendkívül fontos lenne.

Szóval valami nagyon nem stimmel és nem a gyerekhez van szabva. Nem arra van gondolva - hogy úgy mondjam - hogy a gyereknek mi lenne jó és hogy lenne jó.

Mit tehet a szülő?

Például a szülő vigye el úszni a kisgyereket. De vannak nagyszerű bácsik és nénik, akik vállalnak egyedileg is oktatást, persze ez pénzbe kerül megint csak. Van, amikor  a szülő is meg tudja tanítani, ha nagy türelme van, jó humora van és hajlandó játszani és nem ambicionálja, hogy kisfiam tizennegyedszer  vagyunk itt, most már tudnod kellene, bedoblak a vízbe, most már vagy úszol, vagy belefulladsz ...

Nem teljesítményekre kell törni ebben sem, hanem csakis szabad és játékos mozgásra. Majd 9-10 éves kora körül ő úgyis forszírozni fogja a versengést a barátaival, vagy akár a szüleivel is. Szabadban futkosni, kirándulni, úszni, korcsolyázni... a gyerek igenis jusson hozzá a neki szükséges mozgáshoz, és eközben a képernyőt limitálom. Csakis együtt kiválasztott műsort nézzen a gyerek, ne csurogjon a tévé. Csak közösen kiválasztott műsort és egy nap csak 20 percig és most jön a "legborzalmasabb": valamelyik szülővel együtt, hogy ott mindjárt meg lehessen beszélni a látottakat.

Persze: mit ér akkor az egész, hiszen a legjobb, hogy odalököm a gyereket az elektromos bébiszitter elé és akkor nincs rá gondom. Ugyanez a helyzet számítógéppel. Limitált időben. Pötyögjön vele a gyerek, rajzoljon vele, - de ne játsszon számítógépes játékot, és ne terjedjen ez sem túl a napi maximum 20 percnél. Zárójelben jegyzem meg, hogy egy nagyszabású amerikai vizsgálat szerint a filmektől agresszívebb lesz a gyerek, mint a valóságban látott agressziótól. És ez, a legagresszívebb a rajzfilmektől(!) lesz.

Mindez persze csak kamaszkorig tart, mert a kamasznál már nem lehet igazán, és nem is érdemes ilyen tilalmakat felállítani. A kamaszt el kell engedni, lehet akkor úgy fog kinézni, hogy (TV, számítógép...) függő lesz, de nem baj: ha kisgyerek korában nem vált azzá, akkor majd kinövi.

Még valami: soha ne mondjuk a gyereknek, hogy ne rohangálj, állj egyenesen, ülj rendesen, piszkos lesz a ruhád. A normális kisgyerek a nap végére mocskos és szakadt. És ez így jó. - mondja dr Vekerdy Tamás pszichológus.

Összegezve:

  • Mind hazai, mind nemzetközi szakértők alátámasztják, hogy a túl korai sportági specializáció, és a túl korán megkezdett versenysport többet árt mint használ gyermekünknek!
  • A játékosan végzett sporttevékenység örömet okoz a gyerekeknek, szívesen végzik, akár több órán keresztül is, tehát rendkívül motiváló! E motiváció hatására kialakul a gyermekekben a rendszeres mozgás, sportolás utáni vágy, amelyet 10 éves kor környékén érdemes aktívabban elkezdeni, egy a gyermek által kiválasztott sportágban.
  • A szülő megóvhatja gyermekét a sportsérülésektől, ha a korai specializáció helyett inkább az általános fejlesztést és a sokoldalú mozgás űzését helyezi előtérbe (több sportág kipróbálása).
  • A játékosan végzett általános mozgásfejlesztés nagy hatással van a gyengébb képességű és/vagy elhízott gyermekekre is, akik így örömmel csatlakoznak ügyesebb társaikhoz! A többiektől ellesett minták alapján gyorsabban fejlődnek és hamarabb felzárkóznak, mint az "edzésre kényszerített" társaik!

 

Amennyiben a fenti elvek alapján szeretné mozgatni gyermekét, akkor várom a Kossuth Lajos Általános Iskolában (8200 Veszprém, Budapest út 11.), ahol játékos mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartok 5-10 éves korú gyerekek számára.


A foglalkozások időpontjairól érdeklődjön a +36 70 622 9953-as mobilszámon.


komment

Tanulás, mozgás kontra: "disz-betegségek" (tanulási zavarok)

2011.07.27. 12:10 mitsportoljak

Kirk Bateman (1962) szerint a tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrányt eredményez. Tehát a fentiekből is látható, hogy tanulási zavar esetében nem értelmi fogyatékosság beszélünk!

Mi okozza a tanulási zavart?

Érzékszervi hiányosság, vagy kulturális,- oktatási tényezők okozzák a "disz- jellegű betegségeket", zavarokat. A meghatározás hangsúlyozza a tanulási zavarnak az iskolával kapcsolatos viselkedésben való megjelenését és sérült pszichológiai folyamatokkal való kapcsolatát.

Melyek a tipikus tanulási zavarok?

Annak a gyermeknek, akinek fejlődése korának megfelelő, mégis bizonyos területeken két, vagy több éves késésben van, speciális tanulási nehézségekkel kell megküzdenie. Problémái lehetnek az olvasással, írással és a beszédfejlődéssel (dyslexia), a számolással (dyscalculia), vagy a koncentrálással.

Egy dyslexiás gyermek lassan, vonakodva és nehezen olvas, de érti az olvasottak értelmét. Ezek a gyermekek elveszítik az írás képességét, ha a hang és a jel nem egyezik. A beszéd és az írás szabályait nem alkalmazzák automatikusan. A beszédfejlődés csak fáradságosan halad (pl. rossz szóképzés, körülírások alkalmazása, problémák a hosszabb mondatok összeállításában).

A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek számára egyszerűbb, ha a számolást kis történetekbe építve tanulják.

A koncentrációs nehézségekkel küzdő gyermekeknél gyakran hiányzik a munkaképesség, azaz nem tudják hogyan kezdjenek el egy munkát, nem dolgoznak tökéletesen és nem tudják ellenőrizni az eredményt. Ezeket a dekoncentrált gyerekeket könnyen el lehet terelni, ki lehet zökkenteni, mert igen érzékenyek a külső benyomásokra. Impulzívan reagálnak, néha hiperaktívak, azaz nem tudnak nyugodtan ülni és sokáig magukkal foglalkozni- ezzel szemben mások a saját álomvilágukba menekülnek.

Mi lehet a megoldás?

E tanulási zavarok kezeléséhez elengedhetetlen a támogató, megértő, segíteni akaró családi háttér. Nagy hangsúlyt érdemes fektetni arra, hogy megvizsgáljuk gyermekünk helyzetét, szerepét a családon belül. Ha ezt megtesszük, végiggondoljuk, hogyan viselkedik, mit szeret, mit nem, mit tesz meg, mit nem, hogyan viszonyul a család tagjaihoz, mennyire vonható be a közös tevékenységekbe, az sok mindenre fényt deríthet!

Gondoljuk végig, milyen játékokat játszik szívesen, mi az amiben ügyes, miben ügyetlen, mihez van türelme, és mi az ami percekre sem köti le. Milyen a kapcsolata más gyerekekkel? Vannak-e barátai, és ha igen, hol áll a "csapat" hierarchiájában?

Ugyanígy fontos, hogy olyan pedagógus foglalkozzon e gyermekkel, aki ismeri a szakterületet, megfelelő tudással, tapasztalattal, felkészültséggel rendelkezik e zavarokkal küszködő gyermekek oktatásában.

Segítségünkre lehetnek a szakorvosok, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok különböző tesztek vizsgálatok elvégzésével, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a probléma megismeréséhez és ezáltal gyermekünk mindennapjait is megkönnyíthetjük.

Segítségünkre lehet a sport is, mint fejlesztő eszköz! Kitűnően fejleszthető általa a test és mozgásérzékelés, a finom motoros mozgások, javítja a koncentrációs és koordinációs képességeket. Fejleszti továbbá - az egymásra épülő gyakorlatoknak köszönhetően - a logikus gondolkodást és jelentős önbizalmat ad!

Természetesen itt is elengedhetetlen, hogy a gyerekek játszva tanuljanak, élvezzék a foglalkozásokat, ezáltal motiváltak legyenek!

Számos alkalom nyílik arra, hogy a mindennapi életben gyakoroljunk, eddzük a tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. A játék nagyon fontos szerepet tölt be ezeknek a készségeknek az elsajátításában.

Hogyan tehetem könnyebbé tanulási zavaros gyermekem életét?

Amint "probléma" jelentkezik a gyermeknél, azonnal forduljon szakemberhez! Mire érdemes figyelni?

  • Koraszülött gyermekeknél nagyobb arányban alakulnak ki tanulási zavarok, tehát rájuk nagyobb figyelmet kell fordítanunk!
  • Kisgyermekeknél értési, megértési zavarok, 1-2 évvel lemaradt testi, és mozgásfejlődés. Egyes esetekben a mozgásfejlődés egyes szakaszainak kihagyása, átugrása. (Pl.: kúszás, mászás elmaradása, vagy ezen időszak jelentős lerövidülése)
  • Két és féléves kor után kezd el a gyermek mondatokban beszélni, esetleg beszédhibás, pösze, ...stb.
  • Óvodás korban: nem tud kacsintani a gyermek, vagy rángatózik a szemhéja. (A szemhéj beidegző ágának zavart működése olvasászavar jelenlétére utal!) Nem szeret beszélgetni, nem tudja kifejezni érzelmeit, beszédében szótagokat cserél fel. "Széteső", sete-suta a mozgása, nem igazodik el térben. Szeret-e rajzolni, festeni, színezni, építő kockázni, ezekben mekkora az ügyessége, és van-e egyáltalán türelme hozzá? ...stb

Minél hamarabb sikerül feltárni a problémát annál hatékonyabban, gyorsabban lehet azt kezelni, ne szégyelljünk segítséget kérni!

Túlélő felszerelés tanulási zavarral küzdő gyerekeknek, fiataloknak... és szüleiknek

  1. Száműzd a negatív gondolatokat! Eddig is boldogultál, később se lesz nehezebb!
  2. A sikerre koncentrálj, vagy legalább ne várd a kudarcot! Amire koncentrálsz az kerül majd hozzád közelebb!
  3. Tudd, hogy mit akarsz elérni, és ezt tartsd szem előtt!
  4. Légy tudatában, hogy másoknak is vannak nehézségei, hibái és hiányosságai! Segíts másoknak, és kérj bátran segítséget!
  5. Tudd, hogyan tudsz leghatékonyabban működni! Mik az erősségeid? Mi segít a megjegyzésben, tanulásban?
  6. Grafikonok, ábrák használatával jobban megérted a dolgokat! Jegyzeteid érthetőbbek lesznek színek és formák segítségével! A gondolattérkép módszer hasznos lehet!
  7. Próbáld ki, hogy a zene vagy a mozgás hogyan hat a teljesítményedre!
  8. Tanuld meg, mennyit vállalhatsz! Tudnod kell, hogy a diszlexiásokat az átlagosnál hamarabb kifárasztja a folyamatos információ feldolgozás! Rövidebb periódusokat tervezzél a tanulásban! Egy rövid szünet után ismét hatékony leszel! Ha fáradtan erőlteted a tanulást a diszlexiás tünetek erősebben jelentkeznek!
  9. Ha túl sok feladat gyűlik össze, készíts listát! Válaszd ki a legfontosabbakat és legsürgősebbeket! Sorban pipáld ki az elvégzetteket!
  10. Szervezd meg az életedet és a környezetedet! Rendetlenség, pontatlanság, dolgok elfelejtése rémálommá teheti az életet! Ha mindent rögtön használat után a helyére teszel, soha se kell rendet rakni!
  11. Az apróbb dolgokat legjobb, ha rögtön elvégzed, így nem terhelik az idődet később!
  12. Használj határidőnaptárt vagy jegyzetfüzetet! Tanuld meg feljegyezni tennivalóidat, a találkozóid időpontját és a határidőket! Tégy emlékeztetőket feltűnő helyre (ajtófélfa, fogkefe nyele, stb!)!
  13. Szervezd meg a munkádat is! A zűrzavar feszültséget okoz, és megnöveli a nehézségeidet!
  14. Rendezd el legalább három részre az íróasztalodban a dolgokat: hivatalos papírok (igazolványok, bizonyítványok, stb!), tanuláshoz szükséges eszközök és szabadidős tevékenységeid eszközei elkülönüljenek!
  15. Feladatodat osszad kisebb egységekre! Így nem beláthatatlan munka áll előtted!
  16. Rajzolj vázlatot munkád elvégzésének megtervezésekor! Keress technikai segítséget!
  17. Mindig legyen kéznél helyesírási szótár!
  18. Tanuld meg a szövegszerkesztők használatát!
  19. Magnóra mondva sok mindent megtanulhatsz!
  20. Ellenőrizd magadat számológéppel, helyesírást ellenörző programmal!
  21. Törődj magaddal! Járj társaságba, szórakozz, de mértékletesen, mert könnyen kifáradhatsz! Egyél helyesen, menj friss levegőre, mozogjál!
  22. Tanulj meg lazítani és koncentrálni! Jógázz, meditálj, egyensúlyozz, végy mély lélegzetet – ezek segíteni fognak!
  23. Tanuld meg mik a jelei, ha elfáradtál!
  24. Kommunikálj, ahogyan a leghatékonyabb vagy! Az írás csak egy fajtája a kommunikációnak! Vegyél részt megbeszéléseken, vitákon! Beszélj minél többet, hogy az emberek lássák, mennyit tudsz!
  25. Legyél önmagad! Nagyon sokan küzdenek hozzád hasonló problémákkal, de nem mindenki meri megosztani azokat társaival! Sok jó tulajdonságod van, elfér mellette az a néhány probléma!
  26. A nehézségeket nézheted a humoros oldaláról is néha! Ha nyitott vagy és őszinte, hasonlóan fognak veled bánni!

Forrás: Magyar Diszlexia Oldalak

 

komment

süti beállítások módosítása